The Climate change and the consequences, windstorms, wind erosion, heat waves, fires, floods are already having a negative impact on our transport, health and food supply systems worldwide. Problems first arise at the local level, and then isolated cases converge because of interacting processes. 

One key is the correct water management. 

Possible scenario of escalation chain

• intermittent and later persistent water shortages

• establishment and spread of invasive species and pests

• production decline

• emergence of new pathogens, viruses

• health risks, diseases

• disruptions in the food supply chain

• increasing number of local conflicts

• local population movements, intercontinental migration

• overstretched supply systems: food, health, transport, disaster response

• economic decline

• cultural decline

• increasing number of global conflicts

A globális éghajlatváltozás és annak következményei: szélviharok, szélerózió, hőhullámok, tűzek, áradások már most is negatív hatást gyakorolnak a szállítmányozási, egészségügyi és élelmezési ellátó rendszerekre világszerte. A problémák először helyi szinteken merülnek fel, majd az elszigetelt esetek hatásai összeadódnak.

A megoldás egyik alapja, a helyes vízgazdálkodás lenne.

Lehetséges forgatókönyv az események eszkalációjára

• rövidebb majd hosszabb vízhiányok

• invazív fajok megtelepedése és elszaporodása

• termelés visszaesés

• új vírusok megjelenése

• egészségügyi kockázatok, fertőzések

• szakadás az élelmiszer ellátási láncban

• növekvő számú helyi konfliktusok

• helyi népvándorlás, nemzetközi migráció

• az ellátási rendszerek túlterhelődése: élelem, egészségügy, szállítás, katasztrófa elhárítás

• gazdasági hanyatlás

• kulturális hanyatlás

• növekvő számú globális konfliktusok

The water life of Hungary is in integral unity with the whole Carpathian Basin. 

The Carpathian Basin is a closed water management system, with the Danube bringing in a lot of water from the Alps but exporting even more to the Black Sea, while the basin receives less rain than sunshine: in the summer months, the amount of water consumed by the sun in the Great Plain is more than twice as much as the amount of precipitation.

Hungary, and the Great Plain in particular, is therefore heavily dependent on maintaining a relative surplus of water in the landscape during periods of abundance, so that there is a water supply during periods of scarcity. The Great Plain covers more than half of the country, but 90% of water management problems occur here, demonstrating the unsustainability of current use. 

The floodplains of the Great Plain are flood plains, so their inherent function is to store water, and evaporation here would be the source of rainfall and cooling down of the landscape. 

The surplus water is generated in the higher lands, mountains, and flows down to the Great Plain, where it is flooded. This flooding is the most important life-force of the river and the landscape, like a pulsating heartbeat, providing the fluid and nutrients for life.

Modern agriculture, however, has no place for this surplus water, and modern water management is designed to drain water. 95% of the floodplains have been separated from the river by impassable embankments, and over 40,000 km of canal networks have been built to drain the water. Irrigation farming is not a solution, it doesn't work, because the conceptual drying out at the landscape level cannot be offset by artificial water recharge at the parcel level. Damming rivers is not a way to store sufficient water because summer flows are low, but damming is contrary to the inherent function of the river. 

Wasting groundwater through irrigation - in order to sustain an agriculture that was created and is sustained by and because of the costly drainage of surface water - is a senseless and suicidal process.

Overall, the modern understanding of water and landscape is leading to desertification.

In the middle of the country, in the Sandridges bordered by the Danube and the Tisza (the two largest rivers in the country), this is already well advanced. Surface water has disappeared completely, groundwater is sinking drastically, but even on the flat plains the former river basins are empty and groundwater subsidence has begun, occurs with billions of cubic metres of water lost annually.

Magyarország víz-élete szerves egységben van a Kárpát-medence egészével.
A Kárpát-medence zárt vízgazdálkodási rendszer, a Duna ugyan behoz jó sok vizet az Alpok felől, de még többet kivisz belőle a Fekete-tenger felé, miközben a medencében kevesebb eső esik, mint amennyire süt a Nap: az Alföldön a nyári félévben több mint kétszer annyi vizet elhasznál a napsugárzás, mint amennyi csapadékból megérkezik. 

Magyarország, és különösen az Alföld, tehát erősen rá van utalva, hogy a vízbő időszakok viszonylagos víztöbbletét megtartsuk a tájban, hogy a vízhiányos időszakokban legyen honnan vízhez jutni. Az Alföld több mint a felét jelenti az Országnak, de a vízgazdálkodási problémák 90 %-a itt jelentkezik, mutatva ezzel a jelenlegi használat fenntarthatatlanságát.

Az Alföld árterei az ár terei, tehát a víz tárolása az eredendő funkciója, az itteni párolgás az esők forrása, illetve a táj hűtése.

A víztöbblet a hegyvidékekben keletkezik, ahonnan tovább folyik az Alföldre, ahol árvíz formájában jelentkezik. Ez az árvíz a folyó és a táj legfontosabb életjelensége, mint egy pulzáló szívverés, hivatott biztosítani a folyadékot és a tápanyagot az élethez.
A modern mezőgazdálkodásban viszont nincsen helye ennek a víztöbbletnek, és a modern vízgazdálkodás a vizek elvezetésére lett kiépítve. Az árterek 95 %-át átjárhatatlan töltésekkel leválasztották a folyóról, és több mint 40 ezer km hosszú csatornahálózatot építettek, hogy a vizeket levezessék. Az öntözéses gazdálkodás nem megoldás, nem működik, mert a táji szintű koncepcionális kiszárítást nem lehet ellensúlyozni parcella szintű mesterséges vízpótlással. A folyók duzzasztásával nem lehet elegendő vizet eltárolni, mert a nyári vízhozam kevés, viszont a duzzasztás ellentétes a folyó eredendő működésével. A felszín alatti vizek szétlocsolása - egy olyan mezőgazdaság fenntartása érdekében, amit a felszíni vizek költséges levezetése által hoztak létre és amiatt tartanak fenn - értelmetlen és öngyilkos folyamat. Összességében a modern víz- és tájértelmezés elsivatagosodáshoz vezet. 

Az Ország közepén, a 2 nagy folyó közötti Homokhátságon, ez ugyancsak előrehaladott, a felszíni vizek teljesen eltűntek, a talajvíz drasztikusan süllyed, de az elegyengetett síkságokon is üresek az egykori folyómedrek és megindult a talajvíz leszállása, évente több milliárd köbméter víz veszteség éri a talajvíz kincset. 

Good water management is the watered land management. It is means the integration of water into the functioning of the original landscape, i.e. the restoration of landscape water recycling:

• On the flat plains, floodplain management, i.e. the drainage of floodwaters to former floodplains, whose use, i.e. agriculture, must be adapted to the water cover. Winter inland waters must also be kept in place in former lake and river basins.

• Water management in the higher sandy areas also depends on land use: directly, tree planting and ploughing should be replaced by pasture with trees, and indirectly, by recharging the surrounding floodplains of the Danube and Tisza.

• There is also a need to find space for the temporary surplus water in hilly and mountainous areas and to prevent flash floods through appropriate vegetation (i.e. landscape management). It is not rapid drainage that will protect against water damage, but the slower down run-off - reducing exposure to rain, both when water is plentiful and when it is scarce. 

A helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás. A vizek becsatolása az eredendő táji működésbe, vagyis a táji vízvisszaforgatás felújítása. 

• Az elegyengetett síkságokon az ártéri tájgazdálkodás, vagyis az árvizek kivezetése az egykori árterekre, melyek használatát, vagyis mezőgazdálkodását a vízborításhoz kell igazítani. A téli belvizeket ugyancsak helyben kell tartani, az egykori tó- és folyómedrekben. 

• A magasabban fekvő homokos területek vízgazdálkodása is a tájhasználattól függ: közvetlenül a faültetvény és a szántó helyett fáslegelő kellene, közvetve a Duna és Tisza környező ártereinek vízzel való feltöltése. 

• A  dombos-hegyes vidékek időszakos többlet vizeinek is helyet kell találni és megfelelő növényzettel (vagyis tájhasználattal) elejét venni a villám árvizeknek. Nem a víz gyors elvezetése fog megvédeni a vízkároktól, hanem a lefolyás lassítása – így lehet csökkenteni az esőnek való kitettséget, sok illetve kevés víz esetén is. 

Periodic flooding can support lush vegetation, and evaporation cools the landscape, triggering the small water cycles, evaporation produces dew and rain, and water sustains life in local.

Instead of arable monoculture, we need mosaic farming systems (wetlands, grasslands, forests) that provide direct economic benefits and indirectly meet the water needs of the intermediate arable land. 

A water-rich landscape can mitigate the extremes of climate change.

Az időszakos elöntések dús növényzetet tudnak éltetni, s a párolgás által megvalósul a táj hűtése, s beindulnak a kisvízkörforgások, a párolgásból harmat csapadék és eső keletkezik, a víz helyben élteti az életet.
A szántóföldi monokultúra helyett mozaikos művelési ágak kellenek (vizes élőhelyek, gyepek, erdők), amik közvetlenül is gazdasági hasznot hoznak, közvetve pedig biztosítják a köztes szántóterületek vízigényét. 

A vízzel feltöltött táj tudja mérsékelni a klímaváltozás szélsőséges jelenségeit.